10+1-es lista az anyaságról

2010.12.03. 17:09 :: Beküldő

1.) Essünk túl először a nyál részén a dolognak. Bár kedvelem a szüleimet, és mások szerint nem, de szerintem voltam már szerelmes is, mégis soha nem mondta senki, hogy egy embert ennyire önzetlenül lehet szeretni, gondolkodás nélkül, csak úgy azért mert van és kész. 

2.) Sose mondta senki, hogy figyeljek oda, mert ott szülésnél nem csak a gyereket, és a méhlepényt szülöm meg, hanem egy életre szóló féltést és aggódást is. (oké, arról se tudtam, hogy a méhlepényt külön kell megszülni, éppen elhagyni készültem az ágyat, mikor szóltak, hogy ad egy, nem tudok járni, még akkor sem, ha nem tűnt fel eddig, hogy nem érzem a lábam, másodszor, még nem végeztünk, méhlepény is kell a dokinak)

3.) Soha nem mondta senki, hogy amíg terhesen a hasamtól nem tud Édeske magához ölelni,  mert nem fér hozzám, addig ugyanezt a szülés után, majd a melleim mérete és tartalma miatt nem  tudja megtenni. 

3.) Soha nem mesélte senki, és ezt aztán pláne nem is gondoltam volna, hogy nem hogy szégyellni nem fogom magam, de még határtalan boldogságot és megkönnyebbülést érzek, ha nagy baráti társaság kellős közepén, egy hozzám közel álló személy oltári nagyot pöfög, fingik, vagy vörös fejjel végre 5 nap után nyilvánosan beszarik. 

4.)  Nem gondoltam volna, hogy kék szemű, szőke hajú, angyalkaszerű kisfiúkat, akiktől korábban ellágyultam, gügyögtem nekik, és azt sikongattam, hogy jaj milyen kis édes, azt majd ha anya leszek, gondolatban a fejem felett a lábuknál fogva fogok pörgetni, majd szintén gondolatban finoman a falhoz csapkodni, csak mert lebaszott egy oltári nagy sallert az én pici lányomnak. 

5.)  Nem hittem, hogy a barátaimat két csoportba fogom sorolni. Lesznek a kedves barátaim, és a az utálatos személyek, akiknek az ajándékba szánt csomagolópapírjának belsejéből egy újabb hangszer, dob, trombita, vagy visító, üvőltő műanyag állat, esetleg lambadát játszó játék kerül elő. 

6.) Azt mindenki tudta mondani, hogy a szoptatás alatt egyek rántott levest, meg igyak sört, hogy sok tejem legyen, de azt bezzeg senki nem mondta, hogy ha a napi program a Recept klub megnézése alatti szoptatás, majd a délutáni 2 órás altatást egy könyvvel a parkban töltöm az áprilisi napsütésben, akkor forgassam vagy a gyereket, vagy a babakocsit, különben pár hét alatt lesz egy félfeje fehér, félfeje barna gyerekem. 

7.) Senki nem mondta, hogy ne lepődjek meg, amikor majd a saját apám, anyám, nagyanyám, nagybátyám fog anyának szólítani kezükben a gyerekemmel, és egészen furcsa dolgokat mondanak nekem. (Pl. Anya, úgy tűnik éhes vagyok, szoptass meg! Anya, felébredtem, vegyél fel! Anya, beszartam, oltári büdös vagyok, tegyél tisztába!)

8.) Jobban fogom szeretni a hóesést, mint gyerekkoromban, mert addigra ráébredek annak biztonsági és higiéniai előnyére is. Vastag, bundás kezeslábasba öltöztetett kölyök térdig érő hóban akármekkorát takar, semmi baja nem lesz, még csak szutykos se. (Viszont nem is üvölt, mikor a szánkóról elhagyom, csak békésen fekszik a hátán a hóban. Ezt nem Hédikével tettem, hanem a húgommal, Hédikét apám felesége húzta a szánkón, miközben öreganyámat pletykáltuk ki. Nyugi, visszaszaladtam érte!) 

9.) Azt sem mondta senki, hogy amíg én évekig arra nevelem a lányomat, hogy verekedni nem szabad, más megoldással kell rendezni a konfliktusokat, addig más anyukák nem tanítanak ilyet a gyereküknek. A több évi félrenevelésemet, csak egy bűvészdobozzal tudtam korrigálni, mert beígértem Hédikének, hogy ha elveri azt az osztálytársnőjét aki hónapok óta szinte napi szinten bántalmazta őt, választhat magának "csak úgy" valamit a játékboltból, kénytelen voltam lefizetni a saját gyerekem.  

10.) Anélkül, hogy infantilis hülyének néznének az emberek, végre teljesül életem egyik nagy álma, és eljuthatok egy Halász Judit koncertre csápolni, és a "Minden egér szereti a sajtot" c. szíházi előadásra, ahol a színészek által feltett kérdésekre én kiabálok be a leghangosabban.

+1  Csak azért, mert született egy gyerekünk még nem válunk automatikusan nagy, okos, felelősségtudó felnőtté, így simán előfordulhat, hogy azért időzítem 2-re a délután  altatást, hogy nyugodtan nézhesem a Tom és Jerryt, vagy hogy Édeske a Tescoban a bevásárlókocsival fog rallyzni a sorok között a gyerekkel.


Szólj hozzá!

Címkék: szövegelés

A bejegyzés trackback címe:

https://mokalista.blog.hu/api/trackback/id/tr72474450

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása